udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31

Névmutató: Lészai Bordy Margit

2000. július 17.

Júl. 15-én Tordán, az ótordai református egyház IKE galériájában a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából megnyílt Lészai Bordy Margit festőművész kiállítása. Ezután ünnepi istentisztelet következett. Molnár János teológiai professzor hirdetett igét, majd Tonk Sándor történészprofesszor tartott előadást. Kifejtette, hogy a magyar állam megalakulásának ezredik évfordulóján a magyarság feladata a történelmi örökség felvállalása és továbbvitele. /Ünnepség az ótordai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2002. január 25.

Jan. 23-án Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban megnyitották azt a képzőművészeti tárlatot, amelyet az üzlet kirakatában a Világhírnév internetes hetilap munkatársainak (Soó Zöld Margit, Forró Ágnes, Lészai-Bordy Margit, Horváth Gyöngyvér, Orbán István, Essig Klára, Essig József és Jánosi Andrea) alkotásaiból állítottak ki. A 35. megjelenésénél tartó Világhírnév (www.vilaghirnev.ro) főszerkesztője, Szabó Csaba, elmondta: fórumul szolgálnak azoknak a tollforgatóknak, képzőművészeknek, akik műveiket az egész nagyvilágnak meg kívánják mutatni. Németh Júlia műkritikus premiernek nevezte a kirakat-tárlatot, amely jól ismert művészek alkotásai révén a könyv jegyében, eredeti ötletből született meg. /Ö. I. B.: Rendhagyó kirakat-tárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2002. június 24.

Jún. 22-én Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Lészai Bordy Margit kolozsvári képzőművész kiállítása. A tárlatlátogatók lemérhették azt az utat, amelyet a keramikusból grafikussá, festővé vált művész az évek, évtizedek folyamán megtett. A mintegy harminc pasztellkép az erdélyiség jegyében fogant. /Lészai Bordy Margit kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2002. június 29.

Lészai Bordy Margit mindig hangsúlyozza, hogy szülőfaluja, a Maros megyei Unoka Erdély talán legkisebb települése. A csöppnyi Unoka szimbolikus jelentőségűvé vált számára, ezt mutatja a szülőfalut megörökítő számtalan rajza, pasztellje. Mostani kiállításán Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában az erdélyiség, a szülőföld szeretete nem annyira a konkrét, külső jegyekben, mint inkább a lényegben, a munkák szellemiségében nyilvánul meg. Lészai Bordy Margit pasztellben dolgozik, alkatához talán ez a technika tűnik a legalkalmasabbnak. /Németh Júlia: Lészai Bordy Margit formaritmusai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. augusztus 3.

Zsobokon, a júliusi képzőművészeti alkotótáborban Banner Zoltán művészettörténész kifejtette, hogy az egymást szinte évtizednyi periodicitással követő posztavantgárd irányzatok mellett a huszadik század sok, mára hagyományosnak minősülő ábrázolási módját is ott találjuk. Zsobokon a gyermekotthonnak ajándékozott két műalkotással a tábor eddigi hét esztendeje alatt már meg is teremtették egy többszáz értékes műtárggyal - festmény, grafika, szobor, kerámia - rendelkező képtár szilárd alapjait. A tábor törzsvendégei: Banner Zoltán művészettörténész, Botár Edit, Fodor Nagy Éva, Lészai Bordy Margit, Gonda Zoltán és Miklós Dénes. /Németh Júlia: A Zsobok-jelenség. Műalkotásokat és gondolatokat szülő képzőművészeti műhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2002. szeptember 7.

A Zsoboki Művésztáborban készült alkotások színe-java látható Kolozsváron, a Korunk Galériában. A tárlatot rendező Kántor Lajos elmondta: élvezetet jelentett számára olyan jeles művészek alkotásai közül válogatni, mint Balázs Imre, Kádár F. Tibor, Szabó Vilmos, Veress Pál, Soó Zöld Margit, Lészai Bordy Margit, Tompos Opra Ágota, Forró Ágnes, Gonda Zoltán és Simó Enikő. A szervezők egy multifunkcionális, a helyi építészeti stílushoz igazodó alkotóház felépítését tervezik Zsobokon. A telket megvásárolták, a tervrajz is elkészült, most már csak a megfelelő anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a művésztábor vendégei még kényelmesebb otthonra találjanak. A tábor szervezői visszahódítottak egy szinte elveszett falut. Élővé, pezsgővé varázsolták, bevonták a kulturális vérkeringésbe. S ebben a Molnár lelkészházaspárnak is nagyon jelentős szerepe van. /(-th): Zsobok - művészi átlényegítésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. december 13.

Bordy Margit festményeinek kiállítását rendezte meg a Szent-Györgyi Albert Társaság Szatmárnémetiben, a Filharmónia előcsarnokában. A képek címe is sokatmondó: Honvágy, A teher, Kifosztottan, Hazatérés, Rejtelmek, Időemésztő. /Lészai Bordy Margit kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2004. május 8.

Máj. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt a harmincéves művészi tapasztalattal rendelkező Lészai Bordy Margit festészeti tárlata. A megnyitón Katona Éva színművész Lészai Bordy Margit verseiből olvasott fel. /Ördög I. Béla: Tájban bújdosó Lészai Bordy Margit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2004. június 15.

Jún. 13-án Kolozsváron a Pata utca 195. szám alatti Fehér Galériában, az Újalsóvárosi Egyházkerület templomában és kiállítótermében megnyílt Lészai Bordy Margit és Tompos Opra Ágota festészeti tárlata. Németh Júlia műkritikus elemezte a bemutatott munkákat. /(h): Fehér Galéria. Megnyílt Lészai Bordy Margit és Tompos Opra Ágota festészeti tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2005. október 24.

A Reményik Sándor Alapítvány október 21-én immár hetedik alkalommal szervezte meg a költő emlékének szentelt ünnepséget. Vándorrendezvényként az ünnepséget megrendezték már Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Pécsen stb., idén Szeged városa fogadta be, a Százszorszép Gyermekház bonyolította le az emléknapot. Az egész napot felölelő rendezvény szavalóversennyel indult, amelyen kolozsvári, székelyudvarhelyi és szegedi diákok vettek részt. Délután került sor a konferenciára, illetve az ünnepi műsorral egybekötött díjkiosztó gálára. A gálaműsor nyitányaként a zsoboki művésztábor alkotóinak munkáiból összeállított tárlatot mutatták be, a kiállítók közül Essig K. Klára, L. Bordy Margit, Tompos O. Ágota személyesen is jelen voltak. A megnyitón Kántor Lajos irodalomtörténész elmondta: hagyomány, hogy kiállítás kísérje a Reményik emlékünnepséget. A Szegedi Szimfonikus Zenekar kolozsvári származású zenészei, Kosztándi István és Zimán János hegedűművészek Bartók Béla két hegedűre írt műveiből szólaltattak meg a gálaműsor kezdetén és végén. Színvonalas irodalomtörténeti előadások hangzottak el az emlékünnepség gerincét képező konferencián: Vallasek Júlia, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Dávid Gyula előadásai Reményik költészetének különböző vetületeit, lehetséges értelmezési módjait vetették fel. A verscsokor az első díjas Pál Emőke székelyudvarhelyi tanuló szavalatával zárult. Hagyományosan évente átnyújtják az alapítvány Reményik Sándor-díját, amelyet idén Ilia Mihály érdemelt ki. Pomogáts Béla laudációjában elmondta: Ilia Mihály nagyon sokat tett az erdélyi irodalomért, több síkon: irodalomtörténeti tanulmányaiban értékelte, a szegedi bölcsésztudományi egyetem egyik legnépszerűbb professzoraként számos nemzedéket vezetett közel a XX. századi magyar irodalomhoz. Ilia Mihály „a mai idők Kazinczyja”, a mai magyar irodalom jeles képviselőivel folytatott levelezésének anyaga felbecsülhetetlen irodalomtörténeti érték – fogalmazott Pomogáts Béla. /Farkas Imola: „Egy lángot adok, ápold, add tovább”. VII. Reményik Sándor emlékünnepség, ezúttal Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2006. július 17.

Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávézóban megnyílt Bordy Margit festőművész kiállítása, aki most nemcsak képzőművészként, költőként is „vendégeskedett” a kávézóban. Katona Éva színművésznő tolmácsolta Bordy Margit verseit. /F. I.: Bordy Margit egyéni tárlata a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2006. július 22.

A tizenegyedik évébe lépett zsoboki alkotótábor július 17-i nyílt meg. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János és Simó Enikő. A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport mintha most talált volna igazán magára. /Németh Júlia: Csak magunkban bízhatunk, de van kiben bíznunk. Ismét megnyílt a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2006. augusztus 5.

Bordy Margit festményeit, szén- és tusrajzait állította ki Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. /Józsa István: Bordy Margit kiállítása a Bulgakov Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2006. augusztus 12.

Gombamódra szaporodnak a művészeknek néhány napos-hetes teljes ellátást biztosító rendezvények. Egyfajta huszonegyedik századi mecenatúra ez. Az alkotók immár egyre népesebb csoportja választja majdhogynem életformájául a táborozást. Az egyik tábor a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt működő, Molnár János teológia professzor és Molnár Jánosné református lelkipásztor támogatását élvező, Essig művészházaspár vezette Kalotaszegi Alkotótábor. A táborban tizenegy esztendő alatt több mint 400 műalkotás született, amely részben az árva és nehéz sorsú gyermekek szálláshelyéül szolgáló zsoboki Bethesda-otthon falait díszíti. A tábor művészeti irányítója Banner Zoltán. Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megtekinthető az idei tábor termése A tábor törzsgárdájához tartozó Fodor N. Éva, Szabó Vilmos, Bordy Margit és Tompos Opra Ágota munkásságát a kolozsvári közönség – egyéni kiállításaiknak köszönhetően – jól ismeri. A sepsiszentgyörgyi Simó Enikőnek most a kalotaszegi templomok világa állt alkotásai középpontjába: a textilművész kiruccanása a festett világba. A főszervező Essig Klára jobbára a népi építészet eszköztárából. A székelyudvarhelyi Kalló László szintén építészeti elemeket fogalmazott vízfestményébe. /Németh Júlia: Az alkotói szabadság jegyében. Táborzáró csoportos tárlata Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2007. március 9.

Erdélyi költőnők összegyűjtött verseinek kötetét mutatták be a nők napján, március 8-án Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban. A Kriterion Kiadó újabb vállalkozása: 111 vers. A verseket Katona Éva színművész válogatta, és ő szólaltatta meg a kötetből Bordy Margit, Cseh Katalin, Egyed Emese, Hervay Gizella és László Noémi egy-egy költeményét. /Sándor Boglárka Ágnes: Versek nőktől – mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2007. március 26.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bordy Margit festményeinek kiállítása, a megnyitón Józsa István esztéta méltatta a képeket. Katona Éva színművész jóvoltából ízelítőt kaphattak a megjelentek Bordy Margit verseiből is. /Kiss Bence: Csillagporból élet-álom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2007. szeptember 20.

Kolozsváron Mátyás király szülőháza mellett megnyílt Klausen kávéház, két neves képzőművész, Novák Ildikó textilművész és Bordy Margit festőművész alkotásaiból állított össze egy kiállítást. A „minitárlatot” Fogarasi Alpár színművész nyitotta meg, Bordy Margit saját verseiből olvasott fel néhányat. /Köllő Katalin: Képzőművészek a Klausen kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2007. december 14.

Bordy Margit Ahol nem pihen madarak szárnycsapása /Kriterion Könyvkiadó/ című második verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban. A kötetet Egyed Emese irodalomtörténész méltatta. A kötet egy „többnyelvű” művésznő egyik önkifejezési módja, hiszen Bordy Margitot festőművészként ismeri Erdély, de emellett épül egy másik, szavakból álló és az előbbivel állandóan kommunikáló világ, verseinek világa. /Farkas Imola: Jelvilágok vándora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2008. február 6.

Bordy Margit: Ahol nem pihen madarak szárnycsapása /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007/ verseskötetében a szerző és illusztrátor ugyanaz a személy. Ráadásul elgondolkodhat az olvasó, minek is nevezze a kiadványt: Bordy Margit verseskötetének, avagy képei gyűjteményének. Bordy Margit mindkét énjével ismeretséget köthet az olvasó új kötetben. A szerző aktív tagja Kolozsvár művészeti életének, több kiállítása volt, költőként és képzőművészként egyaránt számon tartják. /S. B. Á. : Kettős szerepben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2008. február 14.

A reneszánsz év jegyében nyitották meg február 12-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban azt a kiállítást, amely egyben a tizenhatodik alkalommal sorra kerülő Mátyás Napok – Dies Mathiae Corvini rendezvénysorozatának nyitórendezvénye is volt. A Studioart – Reményik Sándor Alapítvány és az Amaryllis Egyesület által szervezett kiállítás már a nevében is – Vivat Rex – hordozza a tárlat tematikáját, a kiállító művészek (Fazakas Tibor, Horváth Gyöngyvér, Essig Klára, Takács Gábor, Bordy Margit, Tompos-Opra Ágota, Veresspál) Mátyás királlyal, illetve Vajdahunyad várával kapcsolatos munkái kaptak helyet. /Köllő Katalin: Kiállítás a reneszánsz év jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék